Mikor mérted utoljára a testtömegedet?
Tisztában vagy vele, mire érdemes figyelned a mérlegre állás előtt?
Mire is használható a mérleg kijelzőjéről leolvasott szám?
Mikor lehet veszélyben az egészséged a testtömeged által?
Csak néhány kiragadott kérdés abból az óriási halmazból, ami bennem elsőként felmerült, amikor az otthoni testtömeg mérés eszembe jutott. A következőkben megválaszolom ezeket.
- Gyakoriság
Fogyási szándék esetén leggyakrabban hetente van értelme a mérlegre állnod, ugyanis ennyi idő szükséges ahhoz, hogy valódi változás legyen kimutatható, ha azt vesszük alapul, hogy az ideális fogyási ütem 0,5-1 kg/hét. A hagyományos fürdőszobai mérlegek ugyan egyre pontosabb adatokat ígérnek, de otthoni mérleg és mérleg mérési eredménye között 0,5-1 kg eltérés is lehet.
Tanulság: Ha előző napi mért adatodhoz képest a rokonod,barátnőd, barátod mérlege többet vagy kevesebbet mutat, az nem feltétlen azt jelenti, hogy meghíztál, lefogytál annyit 1 nap alatt. Mindig ugyanazon mérlegen mért kilogrammok követése ésszerű és valóban informatív a testtömmeged változását illetően. - Befolyásoló tényezők
A túl gyakori testtömeg mérés azért sem célszerű, mert egy napon elül is mérhetsz akár 1-2 kilógrammos eltéréseket is. Ennek hátterében állhat, hogy a valós tömegedhez hozzáadódik az általad viselt nehéz, vastag ruházat, cipő, illetve a megtelt bélrendszer tömege is. Egy napon belül a tested folyadéktartalma is jelentősen változhat, például nyári meleg idején vagy intenzív testmozgás során az izzadással jelentős mennyiséget veszíthetsz. Itt megjegyezném, hogy az edzés előtt és után mért testtömeg közötti különbség nem azt jelenti, hogy "fél kiló zsírt" már le is dolgoztál magadról. Ez az érték a folyadékpótlás mennyiségéhez lehet csupán hasznosítható számodra = igyál meg fél liter vizet!
Tanulság: Ideális testtömeg mérés körülményei: reggel, széklet- és vizeletürítés után, étkezés előtt, lenge öltözetben vagy fehérneműben. - Értékelés
Ha megvan a testtömeged, legismertebb értékelési módja a testtömegindex kiszámítása, más néven BMI (Body Mass Index). Ez a testmagasságod és testtömeged arányát mutatja meg. Kiszámítási módja: kilogrammban mért testtömegedet el kell osztanod a testmagasságod méterben mért értékének négyzetével. Ha ez megvan, az index számot az alábbi táblázat szerint soroljuk kategóriákba, ami súlyhiányra vagy a súlyfelesleged mértékére utalhat.
Azt azonban nem mutatja meg, hogy ez a többlet zsír, izom vagy víz. Így például egy szálkás izomzatú testépítő testtömeg indexe is lehet az elhízott kategóriába eső, de őt nyilvánvalóan nem fogjuk elhízottnak tekinteni.
Tanulság: A testtömeg és a testtömeg index önmagában nem informatív, fontos, hogy megismerjük további mérések segítségével a súlyfelesleg hátterét, és annak elhelyezkedését a testen. - Alma vagy körte?
No, persze mindkettőt szeretjük, ha gyümölcsről van szó. De most az elhízás típusairól van szó. A különféle körfogati mérésekkel a többletzsír lerakódásának helyét tudjuk meghatározni. Ha valaki a csípő és comb tájékon hajlamos a hízásra, akkor körte típusról beszélünk, míg a has tájéki hízékonyságnál alma típusról. Ezt azért lesz fontos megkülönböztetni, mert az alma típusok esetében a zsír a belső szervek között rakódik le, nyomás gyakorolva azokra, mi súlyos funkcióbeli kiesést okozhat hosszú távon. Ennek következménye, hogy az alma típusoknál sokkal nagyobb a szövődmények kialakulásának esélye, mint magas vérnyomás, cukorbetegség, légzőszervi elváltozások, zsírmáj.
De hogyan határozzuk meg az elhízás típusát?
Derékkörfogat: A törzsön mért legkisebb, a köldök felett kb. 2-2,5 cm-rel mért átmérő, nyugodt kilégzés után. Pontosabban az elülső-felső csípőtövis és a legalsó borda közötti távolság felénél. A derékbőség férfiak esetében >94 cm, nők esetében >80 felett jelent rizikót.
Csípőkörfogat: A csípőterületen mért legnagyobb körfogat, pontosabban a combcsont nagytomporánk magasságában.
Ezen értékek ismeretében kiszámítható a derék/csípő hányados, ami ha
• férfiaknál: >0,95 (1)
• nőknél: >0,80 (0,85), akkor abdominális, alma típusú elhízásról beszélünk. - Testösszetétel mérés
A legpontosabb képet a test zsír, izom, víz arányáról a különféle testösszetétel mérő módszerekkel kaphatunk. Ennek egyik eszköze a kaliper, amivel a bőr alatti zsírszövet vastagságára lehet következtetni, Az izom, víz és csontszövet mennyiségi meghatározására is alkalmas eszközök a bioelektromos impedancia elven működő testösszetétel mérők. A módszer lényege, hogy nagyon alacsony feszültségű elektromos áramot vezetnek át a testen, ami a szövetek eltérő vezetőképességének alapján számítja ki a százalékos előfordulásukat a testben életkor, magasság és nem függvényében. A zsírmentes szövetek (izom, vízterek) jól vezetik az áramot, míg a zsírszövet kevésbé jó vezető. A minél pontosabb mérési eredmény érdekében a mérleggel történő testtömeg mérésnél leírtak betartása nagyon fontos. Mérőeszközök között is nagy különbségek lehetnek, legpontosabbak az inBody készülékek, de léteznek 4 kapcsolódási ponton mérő BIA-készülékektől egészen a fürdőszobai mérlegekbe épített, kevésbé érzékeny mérőeszközökig.
Mérlegelj! A szó szoros és átvitt értelmében is. Lehet, hogy csak esztétikai problémát jelent a súlyfelesleget, de súlyos egészségügyi kockázatot is jelenthet. Nem mindegy, ismerd meg a tested!
Források:
